összetett kezek (lat. manus iunctae): zárt ujjakkal egymáshoz simuló 2 tenyér; az engedelmesség, az alázat, és az Istenben való →összeszedettség jele. - K-en köszöntő gesztus, az alárendeltség kifejezője. A germánoknál aki hűséget esküdött, összetett kezeit ura kezébe adta, ezzel kifejezte, hogy annak akarata nélkül semmit nem óhajt tenni (ebben az értelemben helyezi papszenteléskor a szentelendő összetett kezeit a pp. kezébe). - A 9. sz-tól ~ a róm. lit-ban az ég felé irányuló ~ az Istenre figyelés, az alázat, és az odaadó engedelmesség kifejezője. Az ~ párja (magánimádságban) az →összekulcsolt kezek. →imádkozó testtartás **

Radó I:41.